Üdv mindenkinek. 

Az előző posztban látható volt hogy mekkora iratmennyiség áll rendelkezésre a téma kutatására a Hadtörténeti levéltárban. Tehát folytassuk az előző poszt kérdésével, hogy miképp keletkezett, és maradt fenn ekkora iratanyag.

A kérdés első felére a válasz prózai. Egy ekkora méretű hadműveletnél szükségszerűen szükséges, hogy ennyi irat keletkezzen, mivel abban a korszakban így lehetett biztosítani az információ gyors, és hatékony feljegyzését, és áramoltatását. Eddigi kutatási tapasztalataim alapján, a fennmaradt anyagok már csak egy szűkített része az eredeti iratállománynak. Erről a különböző ezredek és alakulatok iratanyagában őrzött megsemmisítési jegyzőkönyvek tanúskodnak. Az iratanyag megsemmisítésére elsősorban az iratanyag kezelhetősége érdekében volt szükség (elsősorban fuvarlevelek vagy más, napi ügyvitelhez szükséges segédiratokat érintette). Másik ok a több példányban készült iratok (jelentések, összefoglalók)  felesleges példányainak kirostálására törekedtek. 

A fennmaradt iratanyag jelentős része különféle jelentésekből, összefoglalókból, ügyviteli anyagokból, (pl iktatókönyvek, jegyzőkönyvek,) áll. Egyes esetekben fennmaradtak járőrnaplók, (eddig számomra csak a 31. harckocsi ezred járőrnaplója ismert) Fegyelmi vétségek kivizsgálásáról fennmaradt jegyzőkönyvek, jutalmazási parancsok és más, különleges eseményhez kapcsolódó írások. Az iratanyag nagyja géppel írt, A4 es papírlap. Viszonylag kevés a kézzel írt dokumentum, elsősorban harccselekmény naplók, iktatókönyvek, és feljegyzések maradtak ránk. 

És miképp maradtak fenn ezek az iratanyagok? 

Elsősorban a zala műveletet követően kiadott, a bevonulással kapcsolatos iratanyagok szortírozását, összegyűjtését, és a katonai irattárba való szállításár elrendelő parancsnak volt köszönhetően. 
Ezt általában minden, a műveletben részt vett ezred szintű vagy magasabb parancsnokság megkapta. Ez a korabeli Magyar Néphadsereg jelentős részét érintette. A másik ok a viszonylag szigorú őrizet, és titkosítás jelentette. Ez az elzártság biztosította az iratanyag egységét- Ennek révén sajnos a témát kutatók egészen a '90-es évekig nem tekinthettek be az adott anyagokba. 

A következő részben a levéltári kutatási módszerem és tapasztalataim mutatom be a 31. harckocsi ezred iratanyagával kapcsolatban. 

Üdvözlettel: Cs. Á. L. 

Ez a poszt 2018.06.11.-én kellett volna megjelennie. 

„     Az Emberi Erőforrások Minisztériuma UNKP-17-2 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának támogatásával készült”